Nyelveiben él Közép-Európa

(Emlékirat a Magyar Országgyűléshez és Magyarország kormányához)

Szomszéd nyelveken szólni nálunk kevesen tudnak. Egyre több területen okoz nehézséget, hogy nincsenek megfelelő szakemberek, akik magas fokon ismerik a szomszédok nyelvét. Érzékelhetően súlyos a hiány. Kevés a nyelvtanár, a fordító, a szomszédok világát ismerő tudós szakember és újságíró. Egyetemeinken a kis szakok hátrányos helyzete miatt alig van már hallgató, aki a kisebb szláv nyelveket vagy a románt választaná. Tanszékek, szakirányok szűntek meg az elmúlt két évtizedben. Nincs kellő motiváció, hogy a fiatalok ezeket a szakokat válasszák, amikor pedig egyre nagyobb a Balti-tenger, az Adria és a Fekete tenger közötti térség politikai és gazdasági jelentősége, nagy a munkaerőpiaci kereslet az e nyelveket és kulturákat ismerő szakemberek iránt.

Közép-Európa évszázadokon keresztül a nyelvi sokféleség világa volt, és bizonyos tekintetben ma is az. Az egykori soknyelvű Magyarországra a XIX. század nemzeti versengései előtt – és részben utána is - nyelvi türelem volt jellemző. Számosan ismerték nálunk a velünk együtt élő népeket és nyelvüket. A két Zrínyi testvér jó magyarnak és jó horvátnak tartotta magát, Miklós magyarul, átírásában Péter pedig horvátul írta meg eposzát a szigetvári hősökről. Bartók Béla tudott szlovákul, megtanult románul, Németh László csehül tanult, olvasott horvátul, lengyelül és szerbül is.
A XXI. századra egyértelműen az angol nyelv lett a nemzetközi érintkezés első számú eszköze. Segíthet a közép-európai együttműködésben is, de rajta keresztül nem ismerhetjük meg szomszédaink világát, nem lehet igazán közel kerülni hozzájuk. Tudjuk, az anyanyelv - térségünk hagyománya szerint különösen - a nemzeti identitás szegletköve. A közös közép-európai jövő építése lehetetlen e nyelvek kölcsönös elsajátítása nélkül. Fontos nemzeti érdek, hogy legyen megfelelő számú szakemberünk a politikai, gazdasági, idegenforgalmi és kulturális kapcsolatok építéséhez. Ugyanis mi is, ők is mindmáig gyakran egyoldalúan, nyugati szemüveggel tekintünk egymás világára.
Javasoljuk ezért a magyar törvényhozásnak és hazánk kormányának, szorgalmazzon döntő változásokat e területen. Tegyen lépéseket e nyelvek és kultúrák tekintélyének helyreállításáért, javasoljon intézkedéseket a szomszédos nyelvek megismertetéséért a tömegtájékoztatásban, a tudományos életben és az oktatásban.
Budapest, 2018. szeptember 19.

Aláírók:
Blazsetin István egyetemi tanszékvezető
Borsi-Kálmán Béla egyetemi tanár
Kiss Gy. Csaba c. egyetemi tanár
Kiss Szemán Róbert egyetemi docens
Kósa László akadémikus
Kovács István történész, volt diplomata
Lukács István egyetemi tanár
Lőkös István professzor emeritus
Nyomárkay István akadémikus
Pálfalvi Lajos habilitált egyetemi docens

 

Dátum: 
2018. október 05. 11:00
Címke: